A napozókrém életünk elengedhetetlen
részévé vált, de honnan is ered?
Nem csak a fájdalmas Nap okozta égési sérülések elkerülésében hasznos, de létfontosságú eszköz a Nap okozta betegségek elleni háborúban, mint például a bőrrák és más súlyos Nap miatt kialakuló betegségek. Nem számít hány éves vagy, a Nap senkit nem kímél.
Szóval akkor kiknek is köszönhetjük ezt a védelmet?
Ókor
A Nap elég régóta jelen van már...de a naptej csak az 1900-as években tűnt fel. Elődeink a naptej feltalálása előtt teljesen természetes alapanyagokra támaszkodtak, mint például a jázmin és rizs főzetek, amiket az egyiptomiak használtak.
A rizskorpa keverék nagyszerű alapanyagot biztosított, mivel gamma oryzanolt tartalmaz, ami UV elnyelő hatású. A jázmint is használták, amit vastagon magukra kentek, ez hatásosan segítette a sérült bőr gyógyítását.
1930-as évek - Milton Blake
Aussie Milton Blake készítette az első ismert napkrémet, ami a napégés megelőzésére volt használatos. 12 évig kísérletezett a konyhájában, de az elhatározása kifizetődött, hiszen elkezdte legyártani és árulni a krémjét, ami a mai napig a piacon van.
1940-es évek - Hello SPF
Franz Greiter egy svájci kémikus tanuló volt. Hegymászás közben elszenvedett egy nagyon csúnya napégést, ami arra ösztökélte, hogy kifejlesszen egy védelmet ez ellen. 1946-ban létrehozta a Piz Buin Glacier Cream-et (a krém a nevét arról a bizonyos hegyről kapta). A legelső mindössze kettes napvédő faktorral rendelkezett, ami manapság már finoman szólva is kevésnek számít, de valahol el kell kezdeni… :)
Greiter fejlesztette ki tehát az első modern nap elleni krémet, majd állította fel a fényvédelmi faktorok rangsorát, ami a naptejek hatásfokát méri.
Eközben Benjamin Green, aki a második világháborúban pilóta volt (egyébként pedig gyógyszerész) egy repülés közben tapasztalta meg a Nap erejét, majd döntött úgy, hogy saját kezébe veszi a bőre védelmét. Kikeverte a saját napkrémét, ami hatásos volt, ám “viselése” távolról sem volt kényelmes, így később kókosz olajat és kókuszvajat adott hozzá, majd kifejlesztette a Coppertone-t.
1960-as évek - A napozókrémek elkezdenek megjelenni az USA piacán
Sűrűek voltak, olajosak, de még így is könnyen lemoshatóak, és nem is tettek túl sokat a bőr védelmében, ennek ellenére elárasztották a boltok polcait, és emiatt a fejlesztések gyorsan bekövetkeztek.
1980-as évek
Döntő időszak volt ez, mivel ekkor kezdték a tudósok jobban megvizsgálni az ultraibolya sugárzás hatását. Egereken végzett kísérletek kimutatták, hogy az ultraviola-B fény az, ami a leginkább okozhat bőrrákot, az ultraviola-A pedig segít neki ebben. (Bővebben erről itt olvashatsz.) 1988-ban az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal engedélyezte az avobenzone nevű anyag használatát a naptejekben, ami egy UV-A szűrű.
1990-es évek
A kísérletek tovább folytak a laborokban, majd egy ausztrál tanulmány rámutatott, hogy azoknál az embereknél, akik használtak naptejet, még mindig gyakori volt a melanoma, még azoknál is jobban, akik nem használtak naptejet. Ez azért volt, mert a naptejek még mindig rendkívül gyengék voltak, ha az UV-A sugárzást kellett blokkolniuk. Ezért tehát a naptejeket felruházták az UV-A sugárzást is blokkolni tudó tulajdonsággal: cinket és titán-oxidot adtak a napkrémekhez.
2000-es évek
A napozókrémek hosszú utat tettek meg, ami annak köszönhető, hogy tanulmányoztuk a lesújtó Nap okozta betegségek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy még a mai napig is érdemes a naptejen kívül egyéb védelemmel ellátni magunkat, például kalappal és légáteresztő ruhákkal. Továbbá létfontosságú a sok folyadék pótlás, az árnyékban való tartózkodás és a déli órákban távoltartani magunkat a Naptól, ha megfelelő védelmet akarunk magunk számára.
Szerencsére 2017-ben már rendkívül széles választék áll rendelkezésünkre a naptejek világában is, és a napvédő faktor is megfelelő. Válogass kedvedre termékeink közül: